
Képzeld el, hogy repülőgépeket vizsgálsz, hogy megtudd, hol kellene megerősíteni a páncélt. Azok a gépek, amelyek visszatérnek a csatából, sérüléseket mutatnak a szárnyakon, a törzsön – így azt gondolod, ott kell erősíteni. Csakhogy az igazi tanulság ott van, amit nem látsz: a gépek, amik nem tértek vissza. Azokat talán a motorjuknál találták el – és sosem láthattad őket. Ez a klasszikus példája a survivorship bias-nak, vagyis a túlélési torzításnak.
Ez a torzítás nemcsak a haditechnikában, hanem a customer experience világában is kísértetiesen jelen van.
CX-szakemberként nap mint nap visszajelzéseket elemzel. Az ügyfélelégedettségi mutatók, az NPS, a panaszok és a dicséretek mind fontosak – de ezek mind olyanoktól származnak, akik még a rendszerben vannak. Ők azok, akik elég motiváltak ahhoz, hogy szóljanak. De mit mondanak azok, akik nem szólnak – csak leiratkoznak, nem térnek vissza, vagy egyszerűen eltűnnek?
A túlélési torzítás akkor csap be, amikor úgy alakítunk ki stratégiát, hogy nem vesszük észre: csak a „túlélők” adataira építünk. Ez vezethet félreértelmezett prioritásokhoz: